Db., 2020. 09. 20. (v)

Ján 10,11; 14; 27-28

Ő a jó pásztor

- 13 -

 

 

Ige:

Ján 10:11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. 14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim.

27-28: Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nekik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.

 

Bevezetés:

Az Úr Jézus a jó pásztor. A felolvasott igeversekben azt mondja magáról, hogy 1. Életét adja a juhokért. 2. Ismeri az Övéit, és az Övéi is ismerik Őt. 3. Az Ő juhai hallják az Ő szavát, és követik Őt. 4. Örök életet ad a juhainak, és senki ki nem ragadja őket az Ő kezéből. 5. Mit mond a Zsolt 23,1-3 a Jó Pásztorról?

 

1.) A jó Pásztor életét adja a juhokért

A 12-13. v.-ben az Úr beszél a béresekről. A béres, ha látja jönni a farkast, elfut, és a farkas elragadozza a juhokat. A béres nem kockáztatja az életét, mert a juhok nem az övéi. A juhok az Úréi, az Atya adta Neki. 29. v.: Az én Atyám, aki adta nekem, nagyobb mindeneknél.

A jó Pásztor szereti a juhait. Nincs annál nagyobb szeretet, hogy az életét adta értük. Azért halt meg, mert csak így lehetett kiragadni bennünket a Sátán, az oroszlán karmai közül. Mert a bűneink miatt kerültünk a Sátán hatalma alá, és vérontás nélkül nincs bűnbocsánat.

J. Kr.-nak mint Jó Pásztornak előképe Dávid, aki fiatal korában pásztor volt. Olvasd 1Sám 17,33-37: Dávid a bárányokért harcolt az oroszlán és a medve ellen, kockára téve az életét. Az Úr megszabadította Dávidot ezektől, de Fiát, J. Kr.-t halálra adta, és a Fiú önként tette le az életét.

Dávid felismerte, hogy az Úr az ő pásztora, és megírta a 23. zsoltárt. Szépen ecseteli az Úr gondoskodását: Nem szűkölködik, füves legelőre, csendes vizekhez tereli, nem fél, mert az Úr vele van még a halál árnyékának a völgyében is. De arról nem ebben a zsoltárban, hanem az előzőben ír, hogy a jó Pásztor az életét adta a kereszten. Olvasd Zsolt 22,13-19: A sok szenvedés után a 16. v. szerint: a halál porába fektetsz engemet. A Jó Pásztor életét adta a juhokért, sőt az egész világért!

2.) Ismeri az Övéit, és az Övéi is ismerik Őt.

Nincs megrázóbb annál, ha egyszer azt mondja az Úr: „Nem ismerlek titeket.” Pl., amikor a balga szüzek zörgetnek: Máté 25,12: Uram! Uram! Nyisd meg mi nekünk. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. Vagy Máté 7:22-23 Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram! Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

Rendkívül fontos tehát, hogy ismerjen minket az Úr. 2Tim 2:19 Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja.

Honnan tudhatom, hogy ismer-e engem az Úr? Nem általános ismerettel, mert az Úr így mindenkit ismer. Hanem olyan ismerettel, ami bensőséges kapcsolatot jelent, mint amilyen a férj és feleség között van. Ennek két fontos jele van:

1. Ha Ő ismer engem, én is ismerem Őt: ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim. Persze ez sem észismeret, hanem bensőséges közösség az Úrral, ami akkor kezdődik, amikor elfogadtam, hogy annyira szeret, hogy meghalt értem a kereszten, és eltörölte minden bűnömet. De itt nem állunk meg. Fil 3,8 és 10: Sőt annak felette [most] is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem. 10 Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához. Az Ő megismerése nem lehetséges csak Biblia-olvasással, igehirdetések hallgatásával, imádsággal, gyülekezetbe járással. Ez mind fontos, de nem elég. Szükséges kárnak és szemétnek ítélni, veszni hagyni mindent Rajta kívül. Szükséges szenvedni és halálba adni a lelkemet is. Ahogyan Ő tette értem: Még a menny dicsőségét is otthagyta, és vállalta a megvetést, szenvedést és a halált.

2. Az Ő ismeretének másik jele, amit így olvastunk: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja. Ha ismerem az Urat, nem élhetek bűnben, hamisságban. Megesik, hogy vétkezem, ami fáj, de nem élek benne folyamatosan.

Megnyugtató, hogy a jó Pásztor ismeri az Övéit. Ismer engem is. Ismert már akkor is, amikor még ellensége voltam, de megmentett, és így én is ismerhetem Őt!

 

3.) Az Ő juhai hallják az Ő szavát, és követik Őt.

Mind a kettő fontos: hallani és követni. Ján 10,3-5: a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttük megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. Akit személyesen ismerünk, a hangját is ismerjük. Pl. Az alvó Saul mellől elvitte Dávid a dárdát és a vizes korsót, és a hegy tetejéről kiáltott neki: 1Sám 26:17 És megismeré Saul a Dávid hangját, és monda: A te hangod-e ez fiam, Dávid? Dávid pedig monda: Az én hangom, uram király! Fontos valakinek a hangját felismerni? Igen! Fontos tudni, hogy ki szól! Mese a kisgidákról és a farkasról: A farkas ugyanazt mondta, mint a gidák anyja: Nyissátok ki csemetéim, anyácskátok érkezett meg… De a gidák felismerték, hogy ez más hang, és így megmenekültek.

Testvérek: Olyan sokan mondják az Igét, az Úr Jézus szavait, még a Sátán is, de az Övéi észre veszik, ha más a hang. Sokan beszélnek szeretetről, egymás elfogadásáról, végtelen nagy kegyelemről; de nem a Jó Pásztor hangján!

Milyen az Úr Jézus hangja? Mondhatunk pár jellemzőt: szent, szelíd, irgalmas, szeretettel teljes, világos, tiszta beszéd, stb. De magyarázatból még nem ismerjük fel. Mint ahogyan egy ember hangjáról is elmondhatunk sok mindent, hogy pl., mély, rekedtes, vagy magas, gyors, stb., de csak az ismeri fel a hangjáról, aki már sokat hallotta. Az Úr hangját is az ismeri, aki sokszor hallotta, aki ismeri Őt, mert kijelentette neki Magát. A gyermek Sámuel még nem ismerte az Úr hangját, és háromszor is Élihez ment, mert azt gondolta, Éli hívja. 1Sám 3,7: Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki neki az Úrnak igéje. Aztán Sámuel megismerte az Urat, és akkor már felismerte az Ő hangját!

 

4.) Örök életet ad a juhainak, és senki ki nem ragadja őket az Ő kezéből.

A földi pásztor azért tartja a juhokat, hogy haszna legyen belőle. Lenyírja a gyapját, és takarót készít belőle. Megissza a tejét, és végül levágja, megeszi a húsát. Ezt teszik szellemi értelemben a rossz pásztorok is. Olvasd Ez 34:2-6.

Az Úr Jézus, a Jó Pásztor nem ilyen. A Jó Pásztor szeret, és a szeretet nem keresi a maga hasznát. Az Úr Jézus nem hasznot akar húzni belőlünk. Ő erősíti a gyöngéket, gyógyítja a betegeket, kötözgeti a megtöröttet, és visszahozza az eltévedtet vagy az elűzöttet. Keresi az elveszetteket. Luk 19:10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Milyen öröme van, és a menny Vele örül, amikor megtalálja, és vállaira veszi az elveszettet. Az Úr semmiképpen nem adja levágásra, örök halálra a juhokat. Ellenkezőleg: A Jó Pásztor maga halt meg, hogy a juhoknak örök élete legyen. Olvasd Ézs 53:6-8 Mi, mint juhok eltévelyedtünk, a magunk útjára, a bűn útjára tértünk, de Ő utánunk jött. Úgy, hogy maga is hozzánk hasonló emberré lett, juh lett. Keresztelő János Reá mutatott: Íme az Isten Báránya! Megöletett, hogy örök életünk legyen!

Senki ki nem ragad az Úr kezéből! 29. v.: Az én Atyám, aki adta nekem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki az én Atyámnak kezéből. Kétszeres védelem: Az Atya és a Fiú kezében vagyunk. Róm 8:38-39 Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, 39 Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől (agapé szeretet), mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

 

5.) Mit mond a 23. Zsoltár első 3 verse a Jó Pásztorról?

Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. 2 Füves legelőkön nyugtat engem, [és] csendes vizekhez terelget engem. 3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.

Lehetünk anyagilag szegények, lehetnek nehézségeink; de akinek az Úr a Pásztora, az nem szűkölködik, mert J. Kr.-ban mindent megkapott, ami számít, ami érték az örökkévalóságban is. A 174. ének erről szól. Olvassuk el! Van mindenünk minékünk a Krisztus Jézusban. A lelkünket megvidámítja, felüdíti. Jó Pásztorunknál örömünk van.  Akkor is, ha néha szomorkodunk különféle kísértések között.

Zsolt 16:11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké. Az élet ösvénye az igazság ösvénye, és Jó Pásztorunk ezen vezet bennünket. Mindig előttünk megy.

 

Befejezés:

Mt 9,36-38: Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtuk, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok. 37 Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. 38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.

Ilyen Ő, a Jó Pásztor: Könyörületes az emberek iránt. Most testben nincs közöttünk, de jó pásztorokra most is nagy szükség van. Azt mondta, hogy kérjünk munkásokat, pásztorokat is. Mert az emberek most is el vannak gyötörve, és szét vannak szórva. Az emberek eltávolodtak az Úrtól, és így eltávolodtak egymástól is. Még az Úr juhait is szétszórja a bűn. Pl., szeretetlenül képviselt igazság, a magunk igazához, látásához, elgondolásához való ragaszkodás. Szétszórhatnak bennünket különböző tetszetős tanítások, a kemény szívünk, és még sok más.  Pl., Valahol összekülönböztek a testvérek, mert egyesek hitetlenséggel vádolták azokat, akik a járvány idején nem közös, hanem külön pohárból akarták venni az úrvacsorát.

 Aki könyörületességre tud indulni, kérje az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába. Kérjünk pásztori lelkületet és pásztorokat, akik hűségesen végzik a munkát; úgy, ahogy a Jó Pásztor akarja. Ha a pásztor példaképe a nyájnak, nagy jutalma van: 1Pét 5:4 És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját (koszorúját).

Ámen